RÓLAM

. . .

Ü D V Ö Z L Ö K  M I N D E N K I T  !

BEVEZETÉS

Istenits Péter Vilmos a becsületes nevem😊. - Szólíts nyugodtan csak Péternek, vagy Vilmosnak, vagy éppenséggel Ironnak😎, - (ejts: ájron, ami magyarul vasat jelent) - ahogyan azt megszokásból a többiek, a World of Tanks online játékban teszik.

😀👍WOT játékismertetés, - és YouTube videók rólam, ahogy élesben játszom👍😉

⬇   Lásd itt, - ezen az oldalamon   ⬇

"Érdekfeszítő, exkluzív írásokat, eseménydús novellákat, regényeket, - páratlanul gyönyörű fotókat, - kalandos, élményekkel teli YouTube videókat készítek, vagy más helyről megosztok olyanoknak, akik igazán különlegesre, felejthetetlenre és megismételhetetlenre vágynak."

A WEBOLDALAM

👍 😀 Most itt vagytok😉👍

A YOUTUBE CSATORNÁM

Youtube csatornám, Kezdőlap:

Youtube csatornám, Videók:

A TÖRTÉNETEM

Hogy honnan az írás szeretete és a military és a rockos stílus, azt alább megtudjátok, az életem egy kis szeletével együtt.

Az 1979-es tanévet, a több mint 300 éves, nagy hagyományokkal rendelkező, falusi Nemescsói Iskolában kezdtem, ahol négy éven keresztül folytathattam a tanulmányaimat, Kiss Károly "tanító bácsi" vezetésével. (Köszönet és hála.)

1983-tól, a Kőszegi Kossuth Zsuzsanna Általános Iskolába, az 5.b osztályba kerültem, mint "bejárós", ahol megismerkedhettem egy modern városi iskolával, új osztálytársakkal, és új tanárokkal. Szeretett osztályfőnököm, az akkori Molnár Tiborné, a csupa nagybetűs, szigorú, de nagyon csodált "ILI NÉNI" volt. (Köszönet és hála.)

1987-es év szeptemberétől, a Szombathelyi 405.sz. Berzsenyi Dániel Ipari SzakmunkásképzőIntézet és Szakközépiskola nevezetű létesítménybe kerültem. (405.Sz.MÜM "Egyetem")

"Ne felejtsd😀; - az egérmutatóval a képekre mutatva néhol információt kaphatsz, - és kattintva viszont, mindenhol nagyíthatsz.😉"

Egy nagyon jó és összetartó osztályba jutottam. Osztályunkat a megboldogult Rozmán György tanár úr vezette és igazgatta. Óriási nagy szíve volt, Ő volt nekünk a tanárok példaképe. Nagyon szerettük, szinte rajongtunk érte. Nyugodjon örökkön-örökké békében. Szinte mindenkinek meggörbült az érdemjegy, még a legesleggyengébbeknek is. (Köszönet és hála.)

Az osztálytársak által itt ismerkedtem meg a halhatatlan Rock'N'Rollal és a kemény Heavy Metal zenével. Ekkortájt debütált a híres Pokolgép, és újra szólt az ős Beatrice: "1987, a Beatrice újra él !" - Mivel fémforgácsolóként tanultunk, a vérünkben forrt ez a dübörgő zene. Jártunk a közeli koncertekre, bömböltettük a szalagos magnókat, berregtettük a Simson, MZ, Pannónia motorokat. Igazi lázadók voltunk, mi voltunk az akkori őrült fiatalok. Fekete-szegecses PVC bőrkabátban, magasszárú fehér sportcipőben jártunk, mint akkor, az Iron Maiden zenekar. Hallgattunk még Lordot, Helloween-t, Motörheadet és még sok mást, és közben elszálltak az iskolai évek. Az 1990-es év június második felében, az akkori egyik legjobb vasas szakma szorgalmas kitanulása és az érvényes szakmunkásvizsgám után, másnap a Szombathelyi Magyar Vagon és Gépgyár félautomata esztergályosává váltam. - ("Gömbölyítő mester") - Nem telt el teljesen egy kerek esztendő és 1991-es év májusában bevonultattak katonának.

A Molnaszecsődi Laktanyában kellett bejelentkezni, ahol estélig jól felszereltek mindennel, és még ott helyben megkaptuk a "lószérumunkat", a védőoltást is. Másnap korán reggel hármunkat, a nagydarab csöngei vagány "Macit", a szombathelyi vékony cingár Gézát és jómagamat, kivittek a körmendi vasútállomásra. Délután már Kecskeméten, a Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezred egy kiképzőszázadába érkeztem. Itt, három hónapon keresztül általános alapkiképzést kaptunk, ami mellett hírkezelőnek is kitanítottak minket. Ez abból állt, hogy mikor repülőirányítás volt, akkor a harcálláspont és a repülők között kellett megteremtenünk a masszív kapcsolatot. Onnan visszahelyeztek minket a Molnaszecsődi MN 6617, 54/5. Honi Rádiótechnikai Századba, a híradós szakaszba. Mint sorállományú híradós honvéd, a Vevő és a Hírház nevű szolgálati helyeken szolgáltam. A Vevőben távíró telexen fogadtam az adatokat, és a parancsnok előre megírt titkos és fontos küldeményeit, begépelve, lyukszalagra rögzítettem és elküldtem a megadott helyre. A szabadidőmben, titokban ezzel a szerkezettel írtam meg az első regényemet, a Nagy kaland a XVIII. században című művemet, amit egy eltávozáskor, a zubbony és az atlétám alá rejtve csempésztem ki az "alapos" kapuellenőrzés után.

A Hírház, egy laktanyán kívüli bázisként helyezkedett el, ahol három álcahálózott hangár volt megtalálható, összesen két rádiós katonai Urallal. A bennük levő URH rádiókat kellettük üzemeltetni, legtöbbször repülőirányításkor, mikor erre telefonon külön parancsot kaptunk. A passzív időben, Dolly nevű kutyával, portyázó járőrszolgálatot láttunk el az objektum teljes szélességében.

1992-es év májusában leszereltem, aztán az azt követő három évben a Kőszegi Kromberg & Schubert KFT-ben dolgoztam.

Először csak betanított kábelgyártóként és végül szalagvezető helyettesként ténykedtem. 1995-ös év júniusában újra egyenruhát húztam, a megszokott zöld színűt, lecseréltem terepszínűre. A Szombathelyi Határőr Igazgatóság Bozsoki és Kőszegi Kirendeltségén Hivatásos Határőr Járőrként, később Útlevélkezelőként is teljesítettem szolgálatot. Ezekben a gyönyörű években éltem meg a fiatalságom, és az életem legszebb pillanatait.

A testület 2008. január 1-jén beolvadt a Magyar Köztársaság Rendőrségébe, szervezeti önállósága megszűnt, ingatlanvagyona, járművei, egyéb eszközei - mintegy 40 milliárd forint értékben - a Rendőrség részére átadásra kerültek. A Határőrség gyalázatos megszüntetése után, "kényszerrendőrré" avanzsálódtam. Pár hónapos gyorstalpaló elvégzése, és az azt követő sikeres vizsga után, azonnali parancsra, a Budapesti Készenléti Rendőrséghez kerültem. Ott fél éven keresztül kaptam a fekete páncélos "harci borsó" kiképzést.

Mindjárt az elején, éles bevetésben estünk át a tűzkeresztségen. Ettől kezdve sohasem volt nyugodásom. A vezénylési idő lejártával visszakerültem a Kőszegi Rendőrkapitányságra, ahol rendőrjárőrként teljesítettem szolgálatot. Az általános szolgálat mellett, ha jött a telefon, azonnal menni kellett, mert a fent leírt páncélos harci kiképzést csak kevesen kapták meg. Általában a "nagy falut", a szép Budapestet kellett biztosítani, megvédeni. Meccsek, meleg felvonulások, tüntetések, március 15-ök, október 23-ák, augusztus 20-ak, stb. még végtelenül sorolhatnám. Aztán elérkezett az idő és egészségügyileg végleg leszereltettem magamat. Ezt a legutolsó pillanatban tettem meg. Szolgálati nyugdíjas lettem, de nem sokáig örülhettem ennek, csak pár hónapig, mert jött az új törvény és ezt a státuszt megszüntették. Helyette szolgálati járadékosnak minősítettek, ami már nem ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik, mint a korábbi. De sebaj, az élet mindig tartogat váratlan fordulatokat, meglepetéseket. - Már nem zörög állandóan a telefon és nem nagyon érdekel az idő folyása. "Hosszú nyaraláson" veszek részt és nosztalgiázom. Újból átélem a fiatalságom legszebb éveit. Leporoltam a legendás régi motort. Nagy gonddal felújítottam ezt a majdnem 40 éves gépet és most újból szabadon szállok, kerekezek mindenfelé.

"Csak azért, hogy legyen egy "bajszi" kép is."

Az 1979-es magnóval újra dübörög a "Mocskos Rock'N'Roll", úgy, mint rég, ahogy 27 éve történt.

Zárásként bemutatom, hogy életem során milyen gyönyörű és drága, mára már nagyon értékes szolgálati gépjárműveket használhattam.

Nivákkal törlesztette Oroszország az államadósság egy részét. Százával kapta őket a magyar hatóság. Bozsokon mi is kaptunk belőle jó párat. Ezután egy kicsit könnyebbé vált kint, a legnagyobb hidegekbe, a végtelen semmi közepén a járőr szolgálat.

Látogassátok meg a többi oldalt is.